Jó borból sosem érdemes fröccsöt csinálni, de a nyári melegben én is néha megkívánok egy frissítőt.
Lássuk, hogy is működik ez... Ki melyiket ismeri/ szereti?
Jó borból sosem érdemes fröccsöt csinálni, de a nyári melegben én is néha megkívánok egy frissítőt.
Lássuk, hogy is működik ez... Ki melyiket ismeri/ szereti?
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.
Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A 19. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték.
A filoxérajárvány és a rendszerváltás közötti megközelítőleg száz évben a Buda-környéki területek nem számítottak hivatalosan elismert borvidéknek, mert a filoxéra szinte minden szőlőt kipusztított itt, helyette a lakosság jelentős részben a gyümölcstermesztésre állt rá, szőlőt pedig kevés kivétellel csak háztáji vagy kisüzemi viszonyok között termeltek, azok is főleg gyenge minőségű, bár a filoxérának ellenálló direkttermő fajták voltak. A terület 1989-ben nyerte vissza a bortörvény szerinti borvidéki besorolást, nagyrészt Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok személyes kezdeményezésének köszönhetően.
Hogy hova érdemes ellátogatni, ha az Egri borvidékre vetődünk? A nevezetességek mellett mit nem szabad kihagyni a túránk alatt? Erről szedtem össze nektek néhány hasznos infót az Egerben és Eger környékén jártamkor. :)
Eger térsége számos kiváló borásznak ad otthont és megélhetést. Közülük is kiemelkedik Thummerer Vilmos, Gál Tibor és Vincze Béla. Az 1995-ben Év Bortermelőjévé választott Thummerer Vilmos Noszvajon készíti magas minőségű borait. Gál Tibornak 1998-ban, Vincze Bélának 2005-ben, 2010- ben pedig dr. Lőrincz Györgynek ítélte oda a Magyar Borakadémia, munkássága elismeréseképpen a megtisztelő Év Bortermelője címet.
Az Egri borvidékre ellátogató borkedvelő turistáknak pár jó tanács: a kihagyhatatlan látványosságok után, csodálják meg a riolittufába vájt borospincék sokféleségét, melyeknek a kis- és nagykőporosi, a kőlyuki, valamint a verőszalai pincesorok adnak otthont. Mindezek végeztével látogassanak el a Szépasszony-völgybe, keressenek egy hangulatos borozót, és élvezzék az egri borok eleganciáját, különleges zamatát.
Ma az Egri Borvidékről lesz szó, ami Magyarország egyik történelmi borvidéke. Érdekes lesz... ;)
Az Egri borvidék mintegy 5400 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.
A BORVIDÉK KÖZPONTJA: Eger
Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár, a Gótikus Palota, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Specula obscura (a Csillagvizsgáló), a periszkóp, az Érseki Palota, a városfalrészlet és a bástya, a Török fürdő, a Megyeháza épülete a Fazola Henrik kovácsolta vaskapukkal, az egykori megyei börtön, az Irgalmasok temploma a kórházzal, a Ciszter és a jezsuita gimnáziumok, a Foglárium, az ortodox parochia és a templom, a rokokó kispréposti palota, a Főszékesegyház, a barokk ciszter, minorita és ferences templomok, a szervita templom, a Minaret, a nagypréposti palota, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Telekessy István Patikamúzeum habán edényekkel, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában.
A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és Kékmedoc. Az egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívül gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlődésével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy EGER A BOROK BÁSTYÁJA.
KLÍMA: Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű.
TALAJ: A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.
Szeretitek a bort ez nem kérdés, de tudjátok,hogy kell szakszerűen kóstolni?
Na jó, segítek!
A borkóstolás fázisai tíz pontban:
1. Kitöltjük a bort, a poharat megemelve és megdöntve vizsgáljuk a bort.
2. Megforgatjuk a bort a pohárban: megfigyeljük viszkozitását, vagyis a koronát, mennyire mozgékony, mennyire sűrű, milyen mély a színe.
3. A bort mesterséges, direkt fényben is megvizsgáljuk, legalkalmasabb a gyertyafény, így ellenőrizhetjük a tisztaságát.
4. A bort ismét megforgatva a poharat orrunkhoz emeljük, aprókat szippantgatva szagoljuk az italt, többször kisebb pihenőket beiktatva. Orrunkat sose dugjuk a pohárba, ne szagoljunk teljesen bele!
5. A szagolgatást többször megismételjük, hogy az illat alapján kialakuljon az első benyomás, és következtetni tudjunk az ízére. Az illat alapján már egyfajta "ízelvárás" alakul ki a kóstolóban.
6. A bort ismét megforgatjuk a pohárban, megkóstoljuk. A kortyra levegőt szürcsölünk, amely "kinyitja" a bort és felszabadítja rejtett aromáit.
7. A bort a szánkban forgatjuk, "megrágjuk", mindenhova eljuttatjuk. Az első korty tartogatja a legintenzívebb aromákat, ízeket, illatokat.
8. Az első benyomás megvan tehát. Az előző lépést ismételjük meg, hogy az egyes összetevőket (sav-tannin-alkohol) külön-külön is megvizsgálhassuk.
9. A kielemzett kortyot köpjük ki.
10. A kortyot nyeljük le, nyelvünkkel a szájpadláson csettintgetve a szánkon és az orrunkon egyszerre kilélegezve vizsgáljuk meg a lecsengés hosszúságát.
Bejártam néhány települést a Tokaji borrégióban, nagy ámulattal. Sok mindent tanultam Magyarország leghíresebb borvidékéről, had osszam meg veletek:
A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.
A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.
Talaja:
A főként riolitból, andezitból és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirok. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki, ezért a rajtuk levő ültetvények jól tűrik az aszályt. A térség kis részén, a tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösztakaró található.
Szőlőfajták:
A zárt borvidéken öt szőlőfajta termesztése engedélyezett. Ezek: a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály, a Zéta és a Kövérszőlő.
Furmint: A borvidék 50 százalékát kitevő jellegzetes magyar szőlőfajta. Bőtermő. Fürtje középnagy, bogyói nagyok, vastag héjúak. Későn érik, jól aszúsodik. Borának sav- és extrakt tartalma nagy, illata közepes, zamata karakteres.
Hárslevelű: 30 százalékos arányban található meg a térségben. Bőtermő. Fürtje nagy, hosszú, bogyói közepesek, vékony héjúak. Késői érésű, jól aszúsodik. Bora nagy sav- és extrakt tartalmú, finom hársmézillattal, és - zamattal.
Sárga muskotály:Termőképessége közepes, fürtje középnagy, bogyóhéja vastag. Rendkívül illatos és zamatos. 15 százalékban termesztett szőlőfajta.
Zéta:A Bouvier és a Furmint keresztezéséből jött létre. Fürtje kicsi, vékony bogyóhéjú. Korán érik, aszúsodik. Cukortartalma nagy, illatos fajta.
Kövérszőlő: Jelenleg nem termesztik széles körben a borvidéken, pedig egy hagyományos fajtáról van szó. Kései érésű, de egy-két héttel megelőzi a főfajtákat. Nagyon jól aszúsodik, az ültetvény fekvésére viszont rendkívül érzékeny. Kedvező időjárás esetén a nagy, hosszúkás bogyói miatt az aszúszemek szedése gyors és nagyon hatékony. Aszúbogyóinak súlya akár háromszorosa lehet a Furminténak. Bora behízelgő, savtartalma finom összetételt mutat.
A Tokaji borvidékről az egri borok felé veszem most az irányt, nemsokára hallhattok erről is! ;)
Nem titkolom,hogy Tokaj a kedvenc borvidékem. Sok szál fűz oda.
De hogy miért ennyire csodás? Olvassátok el! :)
Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is.
A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji.
Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen!